Valahogy a legunalmasabb repülőútjaim is izgalmassá válnak minden túrán, volt már kényszerleszállásom, rég bezárt gate és repülő, ezúttal csak egy szimpla adminisztratív akadály: szombat este szólt egy kedves ismerős, hogy ugye tudom, hogy Ausztráliába kell vízum? Nem tudtam.
Sajnos az elmúlt hetekben minden időm arra ment el, hogy éttermeket, kávézókat, fagyizókat, pékséget válogassak a nagy ausztrál túrámra, így olyan apróságok, mint például annak az ellenőrzése, hogy vajon kérnek-e ott vízumot, elmaradt. Az étteremfoglalások elég jól is sikerültek, lesz is rengeteg gasztrokaland, de ma este konkrétan elég komoly veszélybe került a teljes túra, hiszen a légitársaság ellenőrzi a vízumot a reptéren a becsekkoláskor, és simán megtagadja az utaztatást, ha hiányzik, saját érdekében. (Hogy ne kelljen hazahoznia a következő géppel önköltségre...)
De a lényeg: irány a google, nézzük, mit lehet tenni. Az esélyek nem túl jók: szombat este, vasárnap délben indul a gép (nyilván legvalószínűbb esetben nélkülem), érkezés hétfő este, ami még akár kecsegtető is lehetne, ha véletlenül sikerül mégis feljutnom a gépre, hogy addigra ugye a kintiek hátha megadják, csak ugye az épp egy ünnepnap...
Long story short: csak egy 30 perces - nem teljesen stresszmentes - várakozás kellett hozzá, online kitöltöttem a szükséges papírokat az ausztrál weboldalon, majd a beígért kb 1 munkanap helyett (ha alacsony rizikójúnak ítélnek) végül fél óra múlva már jött is a nagyon várt levél: Visa granted!
Éljenek a robotok!
